Leírás

Karfiol savanyúság „Ahol minden rózsa roppan, mint egy emlék.” Valaha, mikor a kerti munkát még énekszó és fecskecsicsergés kísérte, a nagymamák a karfiolt is úgy szedték, mint a rózsát – szívből. Fehérfejű karfiolrózsák – ahogy a régiek tették el: szívből, kézzel, otthon. Nem tartalmaz semmi cifrát, csak amit az ősz hoz a kertből, és amit az asszonyi kéz gondosan megőriz: sót, ecetet, egy csipet cukrot, fűszereket – s egy leheletnyi tartósítót, hogy a roppanósság és a frissesség hónapok múltán is megmaradjon. A Rózsaboglya nem csupán savanyúság – ez egy befőttesüvegbe zárt emlék, egy szelet nyári hajnal, egy halk történet a konyhából.